A gondolkod� embernek olyan az �rz�se, mintha nem l�tn�nk a f�t�l az erd�t. A k�zbesz�dben ugyanis oly sok mindenr�l esik sz�, hogy a l�nyeg folyamatosan elsikkad!

A c�mk�rd�st, csak az al�bbiak megv�laszol�s�val lehet megk�s�relni. A v�laszhoz seg�t� alapk�rd�seket term�szetesen felteszem, de a v�laszokat azonban maga a t�rsadalom fogja kiizzadni mag�b�l! Rem�lhet�leg r�videsen!

- Ha megval�sul egy pozit�v erk�lcsi v�lt�s, akkor ez mag�val hozza-e a magyar t�rsadalom - p�rtokt�l f�ggetlen - j�v�k�p�nek kialakul�s�t?

- Mi�rt maradt eddig is j�v�k�p n�lk�l a magyars�g, �s elk�pzelhet�-e korm�ny, v�llalatok �s a h�ztart�sok �sszefog�sa ebben a k�rd�sben?

- A “jelen” glob�lis felt�telei mellett a t�rsadalmi j�l�t �llami t�nyez�i val�ban egyet akarnak a n�ppel, vagy szemben �ll a c�l, amit kit�ztek?…

A v�laszok kiizzad�s�hoz az al�bbiakat tudom felaj�nlani seg�ts�g�l:

A sz�z legnagyobb bev�telt a f�ld�n, 58 orsz�g �s 42 multinacion�lis v�llalat realiz�lja. Az ut�bbiak tulajdonosi szerkezete azonban viszonylag sz�k r�teget �rint, hisz ezekben a c�gekben a m�rvad� tulajdonosok sz�ma �sszesen: 79.200.

Am�g az emberis�g k�zel fele napi k�t doll�rn�l kisebb �sszegb�l �l, (�s ebb�l egy milli�rd embernek naponta csak egy doll�r j�vedelme van) addig a bolyg�nkon �l� gazdagabbik h�sz sz�zal�k ek�zben az �sszes megtermelt j�vedelem 75%-�t birtokolja. �m a legkir�v�bb  igazs�gtalan t�kefelhalmoz�s csak  ezen a 20%-on bel�li tov�bbi 10%-n�l jelentkezik igaz�n, mert �v�k az �sszes j�vedelem 54%-a! Ha viszont a fogyaszt�s oldal�r�l k�zel�tj�k meg a k�rd�st, akkor m�g ink�bb tragikus a k�p: a megtermelt javak �s a szolg�ltat�sok 96%-�t a n�pess�gnek csup�n 5%-a fogyasztja el.

A vil�g – szinte az �sszes nemzet tisztess�ges t�rsadalomtud�sa �s filoz�fusa – a glob�lis kapitalizmus kitermelte probl�m�k megold�s�ra keres �j utakat. �m a probl�m�kat l�trehoz� okokat elrejti el�l�nk a j�l megfizetett p�rtpolitika �s a figyelemelterel�ssel megb�zott m�dia vil�ga. Am�g azonban a negat�v gazdas�gi hat�sok okai fenn�llnak, s am�g a val�di okok nem leplez�dnek le a t�rsadalom tagjai el�tt, addig az okozatok b�v�tetten �jratermel�dnek, s a megold�sra nem der�l f�ny.

A lej�rt szavatoss�g� kapitalizmust teh�t, �t kell cser�lni egy emberarc�ra!

Az egy�rtelm�en felismerhet�, miszerint nem t�rsadalmi �s k�rnyezeti jelens�gek az alapprobl�m�k, hanem ezek m�r okozati jelens�gek �s k�z�s t�r�l is fakadnak. �ppen ez�rt az alapk�rd�sek felt�r�s�ra, s a jelentkez� probl�m�k mozgat�rug�ira kell ford�tanunk figyelmet �gy, hogy k�zben ne egy�ni vagy t�rsadalmi r�sz�rdekek dominanci�ja �rv�nyes�lj�n, hanem a k�zj�ra t�rekv�s.

A modern emberis�g t�rsadalmi �let�nek vannak olyan ter�letei, ahol a felgyorsult fejl�d�s m�r-m�r az emberis�g fennmarad�s�t is vesz�lyezteti. A j�l�tinek kiki�ltott �s a t�rsadalmakat megnyomor�t� modernit�s ugyanis, lassan a f�ldi term�szet �s az emberi t�rsadalom t�nkret�tel�nek is a v�g�re �r. A felgyorsult �let ugyanis azzal j�r, hogy az ember m�r nem az �let term�szetes sz�ps�geit keresi, nem gy�ny�rk�dik a term�szet csod�iban, hanem ink�bb egy profitszerz� tev�kenys�gg� degrad�lja azt is, s ezzel egyre jobban sz�tny�lik az oll�, amely a gazdagok �s szeg�nyek k�z�tti t�vols�g n�veked�s�t is szimboliz�lja. Teh�t a profitmaxim�l� t�ke �s az �rt�kteremt�s egyszer� munk�sai k�z�tt m�ra, m�r szinte teljesen megsz�nt az �tj�r�s. �m a sz�guld�s f�gg�s�g�ben sem a gazdag, sem a szeg�ny nem �rzi mag�t j�l, nincs megel�gedve a helyzet�vel, mert a felgyorsult �let nem engedi, hogy b�rmir�l lemaradjon! Ebb�l ad�dik az a t�rsadalmi t�relmetlens�g, amely val�j�ban egy rossz c�lok�rt ki�rt: gyilkos verseny. Nem marad id� semmire, hiszen a m�diadiktat�ra �ltal el�nk vetett sz�rakoztat�s �s a p�nz ut�ni hajsza elveszi t�l�nk az id�t. Mi m�r nem tudunk meg�llni �s gy�ny�rk�dni az alkot�sunkban, vagy a term�szetben, mert nem engedi poz�ci�nk. Vagy az�rt, mert f�l�nk a lecs�sz�st�l, vagy az�rt, mert szeretn�nk feljebb kapaszkodni a t�rsadalmi rangl�tr�n. Csakhogy ek�zben a term�szetet tessz�k t�nkre, s maholnap m�r az „id� p�nz” szeml�let�vel, �s a profitmaximaliz�l�s bilincseivel a kez�nk�n - kiv�gjuk az utols� f�t, kiszivatty�zzuk az utols� liter k�olajat. A sz�guld�sunk eredm�nye pedig a f�ld teljes kimer�l�se, t�nkret�tele lesz. Az �gynevezett “halad�s” oda fog teh�t vezetni, hogy t�rhetetlen�l sz�ls�s�gess� v�lnak a vagyoni egyenl�tlens�gek, a k�rnyezet min�s�ge pedig nem lesz k�pes meg�julni t�bb� olyan �temben, ahogyan kirabolja az ember azt! A nyakunkon teh�t a gazdas�gi hanyatl�s, s az eddigi j�l�t�nket biztos�t� fosszilis er�forr�sok, valamint a v�z, a term�f�ld, a biol�giai alapok egyre jobban besz�k�lnek, de az emberis�g �nz� m�don nem akarja felismerni a k�zelg� katasztr�fa teljes m�lys�g�t.

Nem merj�k kimondani: a nem k�v�nt t�rsadalmi �s k�rnyezeti jelens�gek oka egy�rtelm�en az a p�nzgazdas�g, amely nem �rt�ket termel, hanem csak biztos�tja az �rt�kjelet a gazdas�g m�k�d�s�hez, de egy�ttal le is f�l�zi a termel�szf�ra haszn�t. Ez ut�bbi pedig azt is jelenti, hogy az �rt�kteremt� gazdas�g hasznaib�l nem a k�zj�t val�s�tja meg a virtu�lis p�nzmultiplik�tor, hanem a mag�nhatalom �rdek�ben egyre ink�bb centraliz�l�dik. (L�sd: EU) Ek�zben pedignaponta 24 ezer ember hal �hen a vil�gban (egy ENSZ adat szerint ez a sz�m nagyobb, el�ri a kb. 50 ezret – NIF szerkeszt�), s egyed�l abban b�zhatunk, hogy ennek okait alaposan kielemezve megtal�lhatjuk a megold�sokat. Az �hez�s mellett m�g r�ad�sul 5000 ember hal meg naponta v�zhi�ny, vagy �ppen szennyezett v�z miatt. A felsz�n alatti v�zk�szlet fel�rt�kel�d�s�t mutatja a multinacion�lis t�ke �rdekl�d�s�nek n�veked�se is a v�zm�vek, de a v�z-csatorna c�gek ir�nt is!(haz�nkban m�r t�bbnyire meg is szerezt�k!)

A gazdas�g elemz�se k�zben olyan t�rsadalmi �s erk�lcsi k�rd�sek is felmer�lnek, mint a r�vidt�v� egy�ni �rdek hely�re l�p� teljes t�rsadalmi szolidarit�s, az �rdek-vez�relt fejl�d�s lass�t�sa a fenntarthat�s�g �rdek�ben (val�sz�n�leg t�bbs�vos �s progressz�v ad�kkal!) �s az emberhez m�lt� �lettemp� kialak�t�sa. Mindehhez egy nagyon sz�ks�ges alap lenne a t�rsadalmi tudat szintj�nek emel�se, a jogok �s k�telezetts�gek ar�nyos�t�sa. Teh�t olyan alkotm�nyos jogrend fel�ll�t�s�ra lesz sz�ks�g, amelynek legfontosabb alap�rt�ke az igazs�goss�g �s az ember, valamint a k�z�ss�g szabads�ga. (ezt egy�bk�nt a hagyom�nyos magyar t�rt�neti alkotm�nyoss�g is biztos�thatta volna!)  Ha �gy a hagyom�nyos jogfolytonoss�g helyre�llna, lehets�ges lenne a mag�np�nz monop�lium�nak visszaszor�t�sa, az erk�lcs �s hatalom mell�rendel�se, az erk�lcstelen p�nzkapitalizmus profitmaximaliz�l� hajsz�j�nak fokozatos megf�kez�se.

         Vil�gosan kellene l�tnia a t�rsadalomnak azt, hogy a gazdas�gi teljes�tm�ny megdupl�z�dott a f�ld�n, de olyan �ron, amely az �kosziszt�m�nak 60%-os roml�s�t eredm�nyezte. Bolyg�nk javait a t�ken�veked�sre be�ll�tott gazdas�g nem k�pes igazs�gosan elosztani, hiszen a 200 leggazdagabb t�k�s vagyona azonos a legszeg�nyebb 3 milli�rd ember�nek eg�sz �vi j�vedelm�vel. Ez oly annyira igazs�gtalan, hogy ennek az ar�nynak a fenntarthat�s�ga hossz�t�von, szint�n elk�pzelhetetlen. F�ld�nk legszeg�nyebb 50 orsz�g�nak �ves GDP eredm�nye �ppen annyi, mint a f�ldkereks�g h�rom leggazdagabb p�nz-kapitalist�j�nak mag�nvagyona! Az �vmilli�k alatt felhalmozott k�olajkincset pedig, csup�n n�h�ny �vtized m�lva teljesen fel�lj�k, s mivel azzal biztos�thatta a maga sz�m�ra a pazarl� �s j�l�ti �llamot a p�nz-kapitalizmus, �gy megsz�n�s�vel �ri�si v�ls�gra sz�m�thatunk! Ez a v�ls�g azonban nemcsak t�rsadalmi, p�nz�gyi, hanem a gazdas�got teljesen �talak�t� mor�lis v�ls�g is lesz, s ezt nem lenne szerencs�s k�oszk�nt �s �nszervez�d� nemzetv�delmi er� n�lk�l meg�lni. (ez�rt nem eg�szen �rtem a fegyvertelen �s soha b�ncselekm�nyt el nem k�vet� Magyar G�rda elleni hiszt�ri�t az egy�bk�nt jogilag teljesen illegitim �llam r�sz�r�l)

A magyar t�rsadalom sz�m�ra sem az EU csatlakoz�skor, sem az�ta, nem k�sz�tettek a korm�nyok r�vid-k�z�p �s hossz� t�v� gazdas�gi �s n�pess�gpolitikai terveket! �gy a t�rsadalom j�v�k�p n�lk�l maradt, s a m�diadiktat�ra megmond�-embereinek elhiszi, hogy a be�raml� t�ke, megoldja a probl�m�kat. Mivel azonban az elm�lt 20 �v tapasztalatai azt mutatj�k, hogy a bej�v� t�ke mindig ki is viszi a profitot, �gy szerencs�sebb lenne olyan hazai t�k�sekre �p�teni, akik itthon akarj�k tartani �s �jra befektetni a megtermelt nyeres�get, s lehetne ez a t�k�s p�ld�ul: maga a k�z�ss�g is! Ha pedig nem k�sz�l re�lis terv, nem sz�nik meg a profit kivitele, nem fizeti meg a gazdas�g a munkaer� �jratermel�s�nek az �r�t, akkor k�ptelen lesz mag�t �sszeszedni a magyar t�rsadalom, s nem tudja benne rejl� bels� lehet�s�geket kibontakoztatni. Egy r�sze el fog menek�lni �s idegen lesz eg�sz �let�ben egy m�s nemzet tagjai k�z�tt. De az itthon maradottak sem  tudnak majd, sem szembesz�llni, sem alkalmazkodni a globalista kih�v�sok kapcs�n. Vajon val�ban ez a c�lja a magyarnak nevezett politikai oszt�lynak? Mert ha igen, akkor ennek az eur�pai-�sn�p ut�d nemzet�nek a v�gs� pusztul�s�t fogja eredm�nyezni a politika. ( hacsak nem t�r�nk id�ben �szre!)

Ahhoz, hogy megl�ssuk a f�t�l az erd�t is, sok �s komoly v�ltoz�s sz�ks�ges.

Meg kell v�ltoztatni azt, ami a jelen rendszerben hib�s, s meg kell er�s�teni azt a mi j�!

Mindez azonban csak �gy t�rt�nhet, hogy el�sz�r is visszavessz�k azt az �si alkotm�nyos alapokat, amelyek a t�rt�nelem sz�npad�n m�r bizony�tottak!

A hat�kony demokr�cia csak akkor j�het l�tre, ha a szerves alkotm�nyoss�gunk fejl�d�s�t folytatjuk, s elutas�tjuk azt a politikai �s t�rsadalmi rendet, amely egy t�l�nk idegen jogrendre �p�l. A fejl�d�s�ben megg�tolt magyar alkotm�nyoss�g ugyanis nem letagadni val� sz�gyen, hanem �r�kk� fejl�d� �rt�krend, amely m�r eddig is csak az�rt nem volt n�pszer� az eur�pai �llamok vezet� politikusai sz�m�ra, mert nem szolg�lja a bank�rkaszt, n�pellenes �s p�nzmanipul�ci�s oszt�ly �rdekeit. M�rpedig a politikusok, �ppen a bank�rkasztt�l f�ggnek!

Szeged, 2011-07-05                      Dr. Bene G�bor S.

NIF komment�r (bek�ldte Czak� Istv�n):

�vek �ta mondom, de eddig soha senki nem vette komolyan, hogy egy betegs�get min�l tov�bb kezeletlen�l hagyunk, a baj ann�l nagyobb lesz! Eljuthatunk oda, hogy a beteg testr�sz megment�se �rdek�ben egyre nagyobb r�szt kell kioper�lnunk, ami – mint tudjuk – nem megy egyel�re v�r n�lk�l! B�r egyre jobbak a m�t�ti technik�k, de m�g mindig nincs komoly m�t�t v�r n�lk�l! Teh�t, ha a t�rsadalom test�b�l kell kimetszeni egy nagyobb darabot (ezalatt �rtem az �l�sk�d� kizs�km�nyol�kat, tolvajokat �s a jelenlegi, �rul� politikai oszt�lyt!), az nem fog menni v�r, azaz forradalom n�lk�l. B�rmennyire szeretn�nk ezt elker�lni, sajnos, m�r annyira hagytuk ezt a probl�m�t el�szk�s�dni, hogy vagy amput�lunk, vagy a nemzet pusztul bele! Ez sajnos ma m�r nem fant�zia, nem bor�l�t�s, hanem szomor� val�s�g! N�zz�k csak meg, ahogy elveszik honfit�rsaink feje fel�l a lak�saikat, minden ing� �s ingatlan vagyonukat! S a hazug, �rul�, b�nr�szes politikai oszt�ly mindezt engedi, an�lk�l, hogy a tetteseket (akik ide juttatt�k az orsz�got) m�r r�g b�rt�nbe nem z�rta volna! Mert nem a n�pt�megek a hib�sak az�rt, hogy ide jutottunk. �k tett�k a dolgukat, �jt nappall� t�ve dolgoztak, s bed�ltek (tudatlanul, mert senki nem v�dte, tan�totta �ket, hogy mire vigy�zzanak) a hazug �m�t�soknak, csakhogy a korm�nyok (s a gengszterv�lt�s mindegyik korm�nya hib�s ebben) nem vigy�ztak r�juk az ordasan  r�juk t�mad� p�nzoligarhia ellen�ben! Pedig ez lett volna a dolguk! Most pedig v�rhatj�k a k�vetkezm�nyeket (s nem tudnak ellene v�dekezni, ak�rmit terveznek, mert az emberek elkeseredetts�ge hatalmasra n�tt). Csak id� k�rd�se, mikor fog kirobbanni a l�zad�s! Ne legyen igazam!

ISTEN �VJA MAGYARORSZ�GOT!

Czak� Istv�n

Nemzeti InternetFigyel�