Csup�n sejt�seink lehetnek arr�l, hogy milyen befoly�st gyakorol az izraeli titkosszolg�lat p�ld�ul a magyarorsz�gi esem�nyekre. A mai napig nem tudjuk p�ld�ul, mi c�lb�l hatolt be tavaly m�rciusban k�t izraeli felder�t� g�p haz�nk l�gter�be. Mondhatn�nk persze, a titkosszolg�lat att�l titkosszolg�lat, hogy tev�kenys�g�t a legteljesebb titokban v�gzi. A napokban azonban az izraeli (terror)szervezet t�nyked�se egy pillanatra a reflektorf�nybe ker�lt.

T�rt�nt ugyanis, hogy a r�gi Moszad-f�n�k, Meir Dagan talp�ra �tilaput k�t�ttek, hely�re pedig Tamir Pardo szem�ly�ben �j vezet�t neveztek ki. Kev�s m�diumban mert�k feltenni a k�rd�st: vajon mi�rt volt sz�ks�g a v�lt�sra? Nos, az a kev�s sz�m� �js�g�r�, akiknek volt mersz�k elt�prengeni ezen a k�rd�sen, arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Dagan kir�g�s�nak legf�bb oka a nemzetk�zi felh�borod�st kiv�lt� 2009-es dubai akci� volt, melynek sor�n izraeli titkos �gyn�k�k meggyilkolt�k a Ham�sz egyik vezet�j�t, Mahmoud al-Mabhouhot. Csakhogy a mer�nylet elk�vet�i hamis�tott eur�pai �tlevelekkel a zseb�kben utazgattak a vil�gban, ami kiv�ltotta az izraeliek el�tt egy�bk�nt rendre meghuny�szkod� korm�nyok nemtetsz�s�t. H�rek szerint Tamir Pardo szem�lyesen szeretne bocs�natot k�rni a britekt�l a hamis�tott �tlevelek haszn�lata miatt. Az izraeli k�mrep�l�g�pek magyarorsz�gi berep�l�sei miatt vajon mikor k�rnek bocs�natot?

Az 57 esztend�s Pardo l�nyeg�ben fiatal kora �ta a Moszad k�tel�k�ben szolg�l, �s k�t alkalommal is bet�lt�tte a szervezet igazgat�helyettesi posztj�t. Egy id�ben az izraeli hadsereg kommunik�ci�s tisztjek�nt is t�nykedett, s�t a Sayeret Matkal elnevez�s� elit kommand�s egys�g tagja is volt, ahol is a f�n�ke nem volt m�s, mint Joni Netanjahu, a jelenlegi izraeli minisztereln�k, Benjamin Netanjahu testv�re. (Joni Netanjahu 1976-ban Ugand�ban vesztette �let�t, amikor is az izraeli elit egys�g tagjai kiszabad�tott�k a g�pelt�r�t�k �ltal foglyul ejtett t�szokat.)

A Moszad azonban t�bb s�lyos kudarcot is elszenvedett az ut�bbi id�ben. �gy p�ld�ul az egyiptomi hat�s�goknak siker�lt felg�ngy�l�teni�k az orsz�gukban t�nyked� egyik moszados h�l�zatot, melynek ir�ny�t�j�t – egy bizonyos Tareq Abdul Razzaq Hassan nev� „�zletembert” - le is tart�ztattak. A f�rfi a kihallgat�sa sor�n �ll�t�lag bevallotta, hogy 2008 december�ben t�rsaival egy�tt �k b�n�tott�k meg az internetforgalmat Egyiptom, s�t az eg�sz K�zel-Kelet �s �zsia t�rs�g�ben. (Sajt�jelent�sek akkoriban arr�l adtak h�rt, hogy a vil�gh�l� az�rt „b�nult le”, mert a rossz id�j�r�s miatt t�bb tengerj�r� haj� megv�ltoztatta �tvonal�t, �s v�letlens�gb�l elv�gtak h�rom, kulcsfontoss�g� vezet�ket a Mediterr�n-tengerben.) A k�zre ker�lt �gyn�k k�t, hivatalosan a kair�i izraeli nagyk�vets�g alkalmaz�s�ban �ll� t�rsa – akiket az egyiptomi sajt�ban Joseph Dimor �s Idi Moshe n�ven azonos�tottak – azonban elmenek�lt az orsz�gb�l.

Az ut�bbi h�napok fejlem�nye az is, hogy �ll�t�lag t�bb mint sz�z moszados „sejtet” siker�lt f�lsz�molni Libanonban, melyek k�z�l az egyik p�ld�ul az interneten adatokat hal�sz� �s hamis h�reket tov�bb�t� h�l�zat volt. Ugyanakkor „sikerekben” sem volt hi�ny, amennyiben persze „sikernek” nevezhet� a h�rom perzsa atomtud�s meggyilkol�sa, valamint az ir�ni atoml�tes�tm�nyek sz�m�t�g�pes h�l�zat�nak teljes t�nkret�tele. De nyilv�n a „sikerek” k�z� sorolj�k az izraeliek a palesztin ellen�ll�s vezet� szem�lyis�geinek legyilkol�s�t, vagy �ppen egy titokzatos sz�riai hadi l�tes�tm�ny 2007-ben t�rt�nt felder�t�s�t �s lebomb�z�s�t. Ha pedig b�rki is azt mer�szeln� mondani (mint ahogy az arab vil�gban sz�lt�ben-hossz�ban mondj�k is), hogy az izraeli titkosszolg�latot l�nyeg�ben semmi sem k�l�nb�zteti meg egy igazi terrorszervezett�l (legfeljebb annyi, hogy �llamok sokas�ga huny szemet, vagy kifejezetten t�mogatja t�nyked�s�t), nos, az ilyesfajta antiszemita �ll�t�sokat megfogalmaz� szem�ly aljas n�ci, aki gy�l�letet akar kelteni mindenfajta kisebbs�ggel szemben.

Hogy azut�n a vil�g m�s ter�letein, p�ld�ul jobb sorsra �rdemes haz�nkban mivel foglalatoskodnak a moszados l�nyok �s fi�k, azt csak a j� Isten tudja. Illetve rajta k�v�l m�g Benjamin Netanjahu izraeli minisztereln�k is tudja, ugyanis a Moszad k�zvetlen�l az � fel�gyelete alatt m�k�dik. Mindenfajta komolyabb akci� csakis a korm�nyf�, illetve a biztons�gi �s a titkosszolg�latok�rt felel�s miniszter j�v�hagy�s�val hajthat� v�gre. A Moszad f�n�ke r�szt vesz az izraeli Nemzetbiztons�gi Tan�cs �l�sein, �s a t�rv�nyek szerint k�teles r�szletesen besz�molni a szervezet �gyn�keinek tev�kenys�g�r�l. Roppant �rdekes dolgok hangozhatnak el ezeken a nemzetbiztons�gi �l�seken, melyek jegyz�k�nyveinek nyilv�noss�gra ker�l�se lenne az igazi szenz�ci� – melyhez k�pest a Wikileaks-f�le kisziv�rogtat�sok unalmas le�nyreg�nyeknek t�nn�nek csak.